Felnőttünk már, örök magányosok,
Céltalan vándorai csak a térnek.
Mi hasznunk ennyi és megannyi képből?
S mégis sokat mond, ki azt mondja: "Este."
Szavából mélység és gyász úgy csorog,
Mint sűrű méz az öblös sejtű lépből.
(Hugo von Hoffmannsthal)
Jó éjt, drága jó olvasóm:)
https://www.youtube.com/watch?v=CEtwju7oG1k
Utolsó kommentek