Tegnap nagyon érdekes napom volt. Vásárlás közben összetalálkoztam a férjemmel. Két éve nem láttam. Furcsa helyzet az ilyen.
Pár hónapja talán egy köszönés, és elmentem volna mellette. Most nem tettem meg, láttam valamit a tekintetében. Néhány sablonos semmitmondó kérdés után megéreztem, hogy van amit nagyon szeretne kibeszélni.
Amikor meghívott ebédelni, már teljesen biztos voltam benne, hiszen ilyesmire emlékeim szerint sosem került sor az elmúlt 25 évben.
Dőlt belőle a szó. Sok gond, kevés öröm a része neki is. Konkrét ügyekben kérte ki a véleményemet, mint régen. Lehet, ez hiányzik neki? A folyamatos támogatás, az elképzelések, döntések elemző megvitatása valakivel, akiben feltétel nélkül megbízik?
Amikor késő délután elváltunk, boldognak láttam. Én meg olyan hihetetlennek tartottam, hogy 20 évig éltem mellette. De legalább volt egy jóbarátom.
Utolsó kommentek