Szeretnék: kimenni messze, a víz partjára s a lemenő nappal szembenézve nekidőlni egy fának. Hetenként többször. A fejemet is hátravetve hallgatni a halk szúnyogdongást, meg a zsongó, csobogó vizet, mikor beszél a Csenddel. Úgy maradni, míg feljönnek a csillagok és simogató…
Szólj hozzá!
Néma kiáltás Minden nap egy perc az életből, minden perc, mely örökre fáj. Naponta kezdenél mindent előröl, de erőd sincs arra, hogy kiabálj. Kárba veszett gondolatok peremén, rideg, esőáztatta köveken tántorogsz némán, fehéren s feketén, s csak eltompult ösztöneid követed.…
Utolsó kommentek