Keserű pirula lenyelve rendesen,
Néhánnyal több, mint kellett volna tán.
A konzekvenciákat én is levontam
S nem érdekelt a gúny a ház falán.
Tétova kezem a levegőbe markol,
Kiáltanék, de hangom elakad.
Rövid életutam végső szakaszában
Sajnos nekem, csupán csak ez maradt.
Kiáltanék, de rég senki sem hallja meg
Az idő elszállt és mindenki fut,
Felgyorsult a világ, másfelé is néz már,
Változtatni ezen, te úgysem tudsz.
Kicsit pesszimista sorok lettek ezek
Lehet, hogy csak egy rövid állapot
Fehér billentyűkön csak remegő kezek
Lehajtott fejjel, csendben hallgatok.
(Tumpeck Gy.)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://roane.blog.hu/api/trackback/id/tr51532634
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek