Tudom, hogy egyetlen barát
Széppé teszi Isten világát,
Hogy társtalan öröm nem áld,
Hogy kínos élet útja vár ránk,
Ha meg nem oszthatjuk baját.
De figyelj - más a szív szerelme;
Kényeztet is meg elgyötör,
Munkálkodj, töprengj vagy pihenj le,
Ez nem szunnyad, csak tündököl,
Ez könyörtelen és kegyetlen,
Egész lelkünk pusztul bele,
Ha a mély, nehéz sebeken nem
Segít a remény kenete...
Ezt szenvedem én, ezt a lángot!...
Virágkoromban pusztulok,
De felgyógyulni nem kívánok...
(Puskin)
(Puskin)
Utolsó kommentek