Botomat elhagytam az erdőn,nem félnek tőlem a madarak.Árnyéktalan és remegőa szitakötő pillanat. Hangjára figyel a patak,medrét egyre mélyebbre ássa.Emlékeidből eltünök,mint halak villogása.Ragyog a hegyek homloka,fák közt csobog a tisztaság.Alázatában egyre szebb,egyre…
Utolsó kommentek