Karácsonyest, nyugalmas este,szemünk a friss havon mereng;és lelkünk bánattal övezveki tudja merre, merre leng?A szél kint a havat kavarjaés trombitálva jár a tél;a lelkünk félve gondol arra,ki tőlünk most oly messze él…Karácsonyest. Egy drága könnybenóh mennyi…
Utolsó kommentek