A cél, amiért ez a blog megszületett, teljesült.
Lélekben együtt lenni naponta valakivel, aki talán merítkezni tudott innen, amikor benézett. Megpihent vagy feltöltődött, éppen mire volt szüksége.
Elmúlt a 33 réme, átlépett a 34-be.
Remélem, hogy ami előtte áll, ezerszer szebb, jobb és boldogabb lesz, mint amit maga mögött tud, különösen az elmúlt egy évben.
Az ajtóm mindig nyitva áll előtte, és mindig számíthat rám.
Itt a vállalt feladatomat teljesítettem, néha majd benézek emlékezni, ha lehetőségem lesz rá.
A mór megtette kötelességét, a mór mehet.
(P.S: Sok kedves levelet kaptam, melyben kérdezték, miért vettem le olyan sok versremeket?
Értesültem róla, hogy valaki válogatás nélkül másolgatja a blogomat. Ilyet csak az tesz, akinek a saját kútfőjében kevés van, de többnek szeretne látszani. Akit ez boldoggá tesz, lelke rajta... de nekem már túl sok azt elviselni, hogy minden téren kifosztanak, meglopnak...)
Utolsó kommentek